A béren kívüli juttatások esetében kedvezményes adózásról beszélünk, mivel a munkáltató számára ez „csupán” 28%-os (15 szja + 13 szocho) adófizetési kötelezettséget eredményez.
Az egyik legismertebb kedvezményes adózású juttatási forma a SZÉP-kártya. A Széchenyi Pihenőkártyára vonatkozó kedvezményes éves kerethatár 450 000 forint.
2025.01.01-től egy teljesen új alzsebbel egészül ki, amely az „Aktív Magyarok” elnevezést kapta. A zseb kedvezményes adózású, éves keretösszege 120 000 forint, amely viszont feltételekhez van kötve.
A juttatás 2 részletben, naptári félévenként legfeljebb 60 000 Forintos értékben utalható, viszont a második részlet, valamint a további időszakra jutó összegek csak akkor utalhatók, amennyiben a munkavállaló a kapott összeg 80%-át az előző időszakban felhasználta, amiről nyilatkoznia is szükséges. Az új zseb kizárólag sporttevékenységekkel összefüggő aktivitásra használható fel a rendelet szerint, például szabadidős, sporteszköz kölcsönzésre.
A SZÉP Kártyán és új zsebén kívül 2025-ben egy új lehetőség is bevezetésre került. A munkáltató támogathatja a 35 éven aluli munkavállaló lakhatását is. Ez a juttatási forma kizárólagosan lakás bérleti díjának megfizetésére vagy lakáscélú hitel törlesztésére felhasználható, a munkavállalónak kötelessége igazoló dokumentumot (bérleti vagy hitelszerződés) bemutatnia a munkáltatónak, ez szolgáltatja majd a juttatás alapját. A juttatás éves kerete 1 800 000 Forint, ez havi 150 000 Forintot jelent. Fontos, hogy az éves keretet arányosítani kell, abban az esetben, ha a dolgozó idén (2025-ben) tölti be a 35. életévét, esetleg jogviszonya év közben kezdődik.
Egyes meghatározott juttatás
A Széchenyi Pihenőkártyára adott juttatása munkáltató számára kedvező adózás mellett biztosítható egészen az éves keretösszeg erejéig.
Amennyiben azonban a munkáltató az évi 450 000 forintos limitet túllépi, a felette juttatott rész már egyes meghatározott juttatásnak minősül, mely után 33,04%-os közteher fizetendő a munkáltató részéről.
Abban az esetben, ha a munkáltató elégedett a munkavállalója munkájával, és szeretné megajándékozni, úgy ezt minden további nélkül megteheti, viszont ezen juttatások az egyes meghatározott juttatások csoportjába fognak tartozni. Az egyik legegyszerűbb példa, a csekély értékű ajándék. Amennyiben ezt választja a vállalat, úgy ezt éves szinten háromszor teheti meg, és az esetenkénti értéke nem haladhatja meg minimálbér 10%-át, tehát alkalmanként 29 080 Forintot.
Ide tartozik továbbá az étkeztetés is, amennyiben a munkáltató akár az üzleti partnereit, akár a munkavállalót elhívja ebédelni, úgy az éttermi költségek után szintén az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó adózás alkalmazandó. De ide tartozik a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés is.
Sok esetben a dolgozó munkavégzéséhez elengedhetetlen a vállalati mobiltelefon. Mivel a legtöbb esetben nem garantált, hogy a munkavállaló kizárólag a munkavégzéshez használta a telefont, ez miatt a vélelmezett magánhasználat után szintén 33,04%-os adófizetési kötelezettség keletkezik.
Egyéb meghatározott juttatásnak minősül továbbá a különböző nyugdíjpénztárakba, egészségpénztárakba való befizetett összeg, valamint a különböző reklámcélú, üzletpolitikai ajándékok is ilyenek pl.: (magánszemélynek adott árengedmények, áruminták, visszatérítések).
A vállalatok túlnyomó többségben időközönként összehívják egy-egy ünnepségre a munkavállalókat, legyen ez akár egy karácsonyi buli vagy egy projektet lezáró összejövetel. Amennyiben a vállalat biztosítja a helyet, valamint az étel és italfogyasztást a meghívottak (alkalmazottak, partnerek) számára, úgy minden olyan költség, amely az összejövetellel kapcsolatos költség (terem bérleti díj, zene szolgáltatás, étkeztetéssel kapcsolatos szolgáltatási díjak stb.) egyes meghatározott juttatásként számolható el.
Milyen egyéb módon támogathatja a munkáltató a munkavállalóját?
Előfordul, hogy a munkavállalónak bérelőlegre van szüksége, ilyenkor szintén fordulhat a munkáltatóhoz. Ugyan őt erre semmi nem kötelezi, viszont munkavállalóként előre elkérhetjük a bérünk egy részét, de maximálisan a minimálbér ötszörösét (2025-ben 1 454 000 HUF), fontos, hogy ezt legkésőbb a pénz kiutalásától számított 6 hónapon belül vissza kell fizetni a munkáltató részére. A munkavállaló a bérelőleg bruttó összegét fogja megkapni, majd ezt, annak függvényében, hogy a felek hogyan állapodnak meg, fogják levonni a munkavállaló nettó béréből.
Néhány munkakör megköveteli, hogy a munkavállaló folyamatosan utazzon, néhány esetben pedig az alkalmazott csak időszakosan évente néhány alkalommal kerül kiküldetésbe.
A Kiküldetés a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, melynek költségei elszámolhatóak és amelyre napidíj jár. Kiküldetési rendelvénnyel a magángépjármű használatát is el lehet hivatalos utazás esetén számolni. A munkáltató a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg számolható el, igazolás nélkül és adómentesen viszont ezt szigorúan akkor, ha a kiküldetési rendelvény is kitöltésre került.
A kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a dátumot, a megtett kilométert, az úticélt, a jármű adatait, illetve a kiküldő és a munkavállaló adatait és aláírását is. A napidíj egy olyan költség, amelyre a munkavállaló jogosult kiküldetés esetén, ennek mértékét viszont a munkáltató határozza meg. A belföldi kiküldetés napidíj mértéke legalább 500ft/nap.
Nem számolható el napidíj átalány, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, továbbá, ha a munkáltató a munkavállaló költségtérítését más módon oldja meg. (pl.: cég nevére szóló étkezési számla alapján) A napidíj összege munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, tehát nem adómentes.
A külföldi napidíj is munkaviszonyhoz kapcsolódó költségtérítésnek minősül, mellyel szemben költség igazolás nélkül elszámolható. Költségnek minősül a naponta elszámolható összeg, amely a napi bevétel 30%-a, de maximum 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Tehát napi 50 EUR napidíj esetében annak 30%-a, maximum 15 EUR számolható el költségként bizonylat nélkül. A felettes részből szja-t és járulékot kell vonni és a kifizetőt szocho kötelezettség terheli. Minden olyan költség elszámolható a napidíjon felül, amely még a kiküldetés alatti munkavégzéshez kapcsolódik. A szállás, utazás a megfelelő számlák alapján adómentesen elszámolható az szja-törvény 7. §. q) pontja alapján.
Amennyiben bővebb információra lenne szükséged keress minket az office@paragrafslovakia.sk címen, és mi mielőbb igyekszünk válaszolni!
