2026 jelentős változásokat hoz a magyar adórendszerben: módosulnak a számlázási és adatszolgáltatási kötelezettségek, bővülnek egyes adókedvezmények, és több ponton is átalakulnak a vállalkozásokat és magánszemélyeket érintő szabályok. Az új előírások nemcsak adminisztratív feladatokat érintenek, hanem közvetlen hatással lehetnek az adóterhelésre, a járulékfizetésre és a mindennapi könyvelési gyakorlatra is.

Az alábbi összefoglaló végig vezeti az olvasót a 2026. január 1-jétől hatályos legfontosabb adózási változásokon, kiemelve azokat a pontokat, amelyekre érdemes időben felkészülni, legyen szó vállalkozásról, egyéni vállalkozóról vagy magánszemélyről.

Nyugtákról, nyugtákkal egy tekintet alá eső okiratokról való adatszolgáltatás:

2026.09.01-től az E-pénztárgéppel kiállított nyugtákról, vagy nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról, számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról azonnali adatszolgáltatást kell nyújtani.

A kézzel készített nyugtákról, nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról, a kibocsátást követő 3 naptári napon belül kell adatszolgáltatást nyújtani.

Abban az esetben, ha áramkimaradás, vagy meghibásodás miatt az adatszolgáltatás ideiglenesen nem lehetséges, akkor egyrészt a nyugtaadónak törekednie kell, hogy minél előbb vissza tudjon állni a kapcsolat.

Érkezik a kötelező elektronikus számlázás?

A válasz röviden: Valószínűleg igen.

A hosszabb válasz viszont: Magyarországon már viszonylag régóta beszélnek, arról, hogy a VIDA csomag keretein belül itthon is, mindenki számára kötelezővé tennék az elektronikus számlázást.

Megelőző intézkedések már történtek, ugyanis a közüzemi szolgáltatóknak már 2025-ben kötelezővé vált az elektronikus számlakibocsátás, a jövőben ezt szeretnék kibővíteni minden vállalkozó számára.

De mit is jelenthet ez?

  • Kötelezettséget, az elektronikus számla alkalmazására, akár B2B partnerrel, akár belföldi vállalattal szemben.
  • Változik a közösségi ügyletek utáni számlakibocsátási határidő a tervezettek szerint a teljesítés utáni 10. nap lesz, a belföldi számlakibocsátási határidő továbbra is 8 nap maradna.
  • Meghatározzák, az elektronikus számla milyenségét: Strukturált adatállománnyal rendelkező, XML formátumú, fájl, ami megfelel az EN 16931-es szabvány alapján kidolgozott XSD-nek. (XML Schema Definition)
  • Nem lehet majd csak PDF alapú számlákat alkalmazni. Az e-számlák képét program fogja generálni az XML állomány alapján.
  • Minden számla kiállítása előtt szükséges a vevő azonosítása annak ellenőrzése érdekében, hogy rendelkezik-e érvényes adószámmal, valamint annak megállapítása, hogy mely elektronikus fogadási ponton tudja a számlát fogadni, és biztosított-e a felek közötti technikai (API) kapcsolat.
  • További szigorítás ezzel kapcsolatosan, hogy Magyarország bevezetné a vevői adatszolgáltatást. Ez lényegében annyit jelent, hogy a vevőnek a kézhezvételt követően 5 napja van, arra, hogy adatszolgáltatásként beküldje a NAV-nak a befogadott belföldi, és közösségi számláit is. (Ebben az esetben az XML file-t kell küldeni majd, közösségis számlák esetében kevesebb adatot kér be a NAV)
  • Bevezetésre kerülhet a státuszriport. Ez azt jelenti, hogy a vevőnek jeleznie kell az adatszolgáltatás során, hogy hol történt, és hol nem történt tényleges gazdasági ügylet.

Alanyi mentességgel összefüggő változások

2026.01.01-től 20 millió forintra emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, majd ez évente 2 millió forinttal fog emelkedni, egészen 2028-ig.

2026-ban akkor választhatja az adóalany az alanyi mentességet, amennyiben az összes termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása végett kapott, vagy várhatóan kap összeg nem éri el a határösszeget. Ez érvényes marad egészen 2028-ig, a megnövelt határértékekkel.

Átalányadózás: 45%-ra emelkedik a költséghányad.

2026. január 1-től az átalányadózó egyéni vállalkozók számára kedvező változás, hogy az alkalmazható költséghányad 45%-ra emelkedik. A módosítás elsősorban azoknak jelent előnyt, akiknek a tényleges költségei a korábbi költséghányad szintjén voltak, vagy azt kissé meghaladták, mivel az emelés révén alacsonyabb adó- és járulékalapot kell figyelembe venniük. 2026-tól az átalányadózás választásának bevételi határértéke 38 736 000 forint évente, amelyet meghaladva az egyéni vállalkozó már nem alkalmazhatja ezt az adózási módot.

Jövedelembevallás 2026-ban

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozóknak szintén negyedévente kell a TB járulékot bevallaniuk, úgy, hogy havi szintre bontják szét a fizetendő járulékot.

A járulék fizetési határideje megegyezik a bevallási határidővel, minden hónap 12-e.

Lakásépítésre alkalmas telektulajdon feltételes adómentessége

Az olyan telkek öröklése, ajándékozás vagy más visszterhes ügylet útján megszerzett telek, vagy jog megszerzése továbbra is illetékmentes marad, amennyiben a szerző fél nyilatkozik, arról, hogy 4 éven belül olyan lakóházat épít rá, amely eléri a telekre vonatkozó megengedett beépíthetőség 10%-át.

2026.01.01-től már nem kell feltétlenül határozatot kiadnia a hatóságoknak a ház elkészültéről. Jövőre a bejelentett kész házat használatbavételi tudomásulvételi kérelemmel bejelenti a tulajdonos az építésügyi hatóság felé. A hatóság 15 napig kifogásolhatja a bejelentést, ez után a ház valóban elkészültnek tekinthető, amiről a hatóság értesíti is a tulajdonost. Ezt az értesítést kell beküldeni az adóhatósághoz, ezután az illetékfizetési kötelezettség hivatalosan is töröltnek tekinthető.

Illetékmentes tagi kölcsön elengedés, végelszámolás esetén

2026.01.01-től, amennyiben egy vállalat végelszámolási eljárással szeretne megszűnni, úgy, abban az esetben, ha a tagi kölcsön még nem került visszafizetésre, azt illetékmentesen elengedheti a vállalat. Ennek egy fontos feltétele van, a vállalat végelszámolásának törléssel kell véget érnie.

Abban az esetben, ha a cégbíróság nem engedélyezi a cég törlését bármilyen okból kifolyólag, úgy a vállalat kötelezően meg kell fizesse a tagi kölcsön elengedése után meghatározott illetéket, valamint az az után kivetett késedelmi pótlékot is.

Családi kedvezmény

2026.01.01-jén megtörténik a Családi kedvezmény 2. emelése. Azon szülők, akik egy, kettő, vagy három, vagy több eltartottról gondoskodnak még több kedvezményben részesülnek. 2026. január 1-től a családi kedvezmény mértéke havi szinten egy eltartott esetén 133 340 Ft adóalap-csökkentés, amely 15%-os SZJA-kulccsal számolva kb. 20 000 Ft adómegtakarítást jelent.

Két eltartott esetén a kedvezmény eltartottanként havi 133 340 Ft, azaz összesen 266 660 Ft adóalap-csökkentés (kb. 40 000 Ft adómegtakarítás).

Három vagy több eltartott esetén a kedvezmény eltartottanként havi 440 000 Ft adóalap-csökkentésnek felel meg, amely összesen kb. 66 000 Ft adómegtakarítást jelent.

Abban az esetben, amennyiben az eltartott(ak) tartósan beteg(ek), vagy súlyosan fogyatékos(ak), úgy többletkedvezmény vehető igénybe, ennek mértéke kedvezményezett eltartottakként 133 340 Ft, adóban kifejezve 20 000 Ft.

Legalább két gyermeket nevelő anyák kedvezménye

2026.01.01-től újabb csoport válhat adómentessé, ugyanis a kormány egy fokozatosan, négy lépcsőben bevezetett adókedvezményt jelentett be.

Első körben, 2026-ban azon anyák lesznek jogosultak a kedvezményre, akik még nem töltötték be a 40. életévüket (amennyiben az anya 2026-ban tölti be a 40. életévét, akkor ő egészen a születési hónapjáig jogosult a kedvezményre)

A kedvezményezettek köre évente, fokozatosan bővül, egészen 2029-ig minden évben további 10 évvel kitolódik az életkori határ.

Ennek eredményeként 2029-re már minden kétgyermekes édesanya jogosulttá válik a kedvezmény igénybevételére, feltéve, hogy a családi pótlékot Magyarországról kapja.

30 év alatti anyák kedvezménye

2026.01.01-től a jogosult anyák már a munkajövedelmük teljes összege után érvényesíthetik a kedvezményt, valamint az anyuka a gyermek születésének időpontjától függetlenül adómentességet élvezhet.

Ha a gyermek az anya 30. születésnapja után jön világra, akkor az anya továbbra is jogosult a kedvezményre, mégpedig a gyermek születésének évében december 31-ig.

Adókedvezmények érvényesítési sorrendje 2026.01.01-től

  1. a 30 év alatti anyák kedvezménye
  2. a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  3. a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye,
  4. a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  5. a személyi kedvezmény,
  6. az első házasok kedvezménye,
  7. a családi kedvezmény.

Az anyákra vonatkozó kedvezményeket érvényesítő magánszemélyek személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége

Szociális hozzájárulási adó:

Azon nyugdíjas magánszemélynek, aki érvényesítette a többgyermekes anyák adókedvezményét, szocho fizetési kötelezettsége keletkezik, a kedvezménye alapját képező jövedelmei együttes összegének az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó része után, ha a jövedelme:

  • ugyanazon kifizetőtől származnak
  • nem kifizetőtől származnak vagy a jövedelmekből a kifizető az Szja tv. szabályai szerint egyébként adóelőleget nem lenne köteles levonni.

Személyi jövedelemadó:

Bevallási kötelezettsége keletkezik, annak az anyának, akik érvényesítik a többgyermekes anyák mentességét, ha:

– a kedvezményre jogosító jogcímeken megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik,
– a jövedelemből a kifizető egyébként nem köteles adóelőleget levonni (pl.: egyéni vállalkozó, őstermelő) és ezen jövedelmek alapjául szolgáló tárgyévi bevételek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét (2026-ban 34 356 288 FT)

Különbözeti bírság megfizetésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése

Amennyiben valaki jogalap nélkül érvényesíti az adóalap kedvezményeket, vagy tévesen tölti ki az adóelőleg-nyilatkozatát, úgy különbözeti bírságra kötelezett

– 2026.01.01-től a szankciós szabály egyszerűsödik, a különbözet 12%-át kell megfizetni majd.

A kifizető által biztosított kerékpárhasználat adómentességét érintő módosítás

2026. január 1-től adómentesen használható az a kerékpár, amelyet a munkáltató biztosít a munkavállalónak magáncélra is. A kedvezmény akkor jár, ha a kerékpár hagyományos, emberi erővel hajtott, vagy legfeljebb 750 W teljesítményű elektromos rásegítéssel működik, és a kerékpár a cég tulajdonában van.

A Széchenyi Pihenő Kártya

2025.12.01-2026.04.30-ig élelmiszer vásárlására is felhasználható, az alábbi kereskedőknél:

  • Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
  • Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme
  • Hús-, húskészítmény kiskereskedelme
  • Hal kiskereskedelme
  • Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
  • Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem

Tartós megbízási jogviszony

2026.01.01-től a megbízási jogviszony megváltozik, törlődik a minimális összeg, amely után biztosítási jogviszony keletkezett, 2026-tól kezdve a megbízási díjtól függetlenül a megbízott biztosítottá válik, béréből a korábbi 15%-os SZJA (ha nem volt biztosított) helyett már 33% (15% SZJA +18% TB) kerül levonásra.

A megbízott a megbízás bejelentésének kezdetétől, egészen addig biztosított lesz, amig a megbízás végét be nem jelenti a megbízó. Abban az esetben, ha a megbízási díj nem éri el a minimálbért, úgy a társadalombiztosítási járulék és a szocho alapja a minimálbér 30%-a lesz.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2026-ban a havi egészségügyi szolgáltatási járulék díja 12 300 Ft. ennek napi mértéke 410 Ft.

Bővült a negyedéves tao határértéke

Eddig 5 millió forint volt a negyedéves tao-előleg határa, ez 2026-tól 20 millió forintra emelkedik. Fontos azonban, hogy a változás nem azonnal érezhető: csak a 2026. január 1. után benyújtott bevallásokra vonatkozik, ezért a gyakorlatban legkorábban a 2026. júliusi tao-előleg összegét befolyásolja.

Önellenőrzések redukálása 2026-tól

2026.01.01-től amennyiben egy ÁFA önellenőrzés érintené egy másik adóalany bevallását is, úgy azt nem lehet megtenni. Ezt a jövőben helyesbítő számlákkal fog kelleni megoldani.

Késedelmi pótlék

2026.01.01-től az 5000 forint alatti késedelmi pótlékokat elengedi a NAV, nem kerülnek majd előírásra.