Egy vállalkozás alapvető, végső célja a tartós fennmaradás, stabilitás, tevékenységének jövedelmező, profit-maximalizálásra törekvő folytatása, ami mostanában a szokottnál is nagyobb figyelmet, gondosságot igényel, hiszen a vírusfenyegetettség majd minden társaságot rendkívüli helyzetbe hozott.
A gazdasági társaság tulajdonosainak egyik legfontosabb jogosultsága, hogy ha a vállalkozásuk nyereségesen gazdálkodik, akkor a befektetésük után, a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk – vagy a létesítő okiratban rögzített rend szerinti – arányában osztalékot (hozamot) kapjanak.
Ki az a tag, aki osztalékra jogosult?
Az osztalék és osztalék előleget a számviteli törvényen kívül a PTK szabályozza.
Első sorban a PTK. 3. könyv XXVI. fejezet foglalkozik a Társaságok által teljesített kifizetésekkel:
PTK.3:185 §. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A tag osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult.
A taggyűlésnek minden esetben az osztalékról a beszámoló elfogadásakor kell határozni. A döntésről szóló határozat a beszámolóval együtt letétbe helyezésre kerül.
Mikor fizethető ki osztalék?
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) és a Számviteli törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatályos előírásai szerint a kft. taggyűlése az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg – az ügyvezetés javaslatára, bár ennek sem kötelező, sem korlátozó jellege nincs – dönthet az osztalék kifizetéséről. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmát tekintve az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg. [Ptk. 3:335. § (2) bek. e) pont]
2016-tól az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék [Sztv. 39. § (3) bekezdés], amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.
Az osztalék jóváhagyásának időpontjában le is kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot.
Ennek könyvelési tétele: T 413 Eredménytartalék — K 47 Rövid lejáratú kötelezettség.
Osztalék adózása
Az osztalék után fizetendő adó mértéke 15%, Szocho mértéke 15,5%.
A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevétele külön adózó jövedelem, a kapott bevétellel szemben költséget elszámolni, az dójával szemben kedvezményt érvényesíteni nem lehet [Szja. tv. 65. § (1) bekezdés].
2016 január 1-jétől szerzett osztalékjövedelmek esetében a személyi jövedelemadó mértéke jelenleg az adóalap 15 százaléka, azonban a korábbi években az adóalap 16 százaléka volt. [Szja. tv. 8. § (1) bekezdés].
A szja-t a kifizetőnek az osztalék kifizetésének időpontjában kell megállapítania, levonnia, és a következő hónap 12-éig befizetnie, illetve erről adatot szolgáltatnia a NAV felé.
A számviteli törvény módosulására tekintettel hatályát veszti az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.
Az osztalékelőleg
Az osztalékelőleg kifizetésének feltétele egy hat hónapnál nem régebbi közbenső mérleg.
Egy 2020 vége felé készített közbenső mérleg azonban még 6 hónapig alapja lehet az osztalékelőleg kifizetésének. Ha 2020. november 30-i dátumra készült el a közbenső mérleg, akkor ez 2021. május 31-ig alapja lehet az osztalékelőleg kifizetésének.
Amennyiben tehát 2020-ban készült közbenső beszámoló, annak fordulónapját követő 6 hónapon belül a taggyűlés dönthet e közbenső beszámoló alapján rendelkezésre álló forrás terhére osztalékelőleg kifizetéséről.
Osztalékfizetési korlát
Természetesen nem elég, hogy van egy közbenső mérleg, abban a saját tőkének megfelelőnek kell lenni ahhoz, hogy a tulajdonosok tőkét vonhassanak ki. Az osztalékfizetési korlát az osztalékelőlegre is vonatkozik.
Az újabb törvényi változás-2016. július 1-jétől nevesíti a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény figyelembevételi lehetőségét is: a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét.
Források:
https://perfekt.blog.hu/2020/10/28/osztalek_es_osztalekeloleg_szabalyai
https://ado.hu/szamvitel/az-osztalek-es-az-osztalekeloleg-kifizetesenek-szabalyai/
https://elemzeskozpont.hu/osztalek-adozasa-2021-ben-osztalek-ado-merteke-2021-ben
https://mkvkok.hu/az-osztalek-es-az-osztalekeloleg-kifizetesenek-szabalyai-
Adonavigator.hu magazin- IX. évfolyam 7. szám
Készítette: Szabó Farkas Emese, junior könyvelő, Paragraf Könyvelő Iroda