Az a tény, hogy a tagi kölcsön miért került be a céghez, alapvetően meghatározza annak rendezésének módját. Vannak olyan újonnan alakult vállalkozások, amelyek az induláshoz szükséges forrást nem kellő mértékben biztosítják alaptőke formájában.
Ha egy vállalatnak már a kezdetekben egy sok tízmilliós beruházásra van szükség, de az induló hárommilliós alaptőke kevésnek bizonyul a megvalósításhoz. Ilyenkor természetesen valamilyen külső forrásra is szükség van, például tagi kölcsönre.
Persze olyan eset is van, amikor a folyamatos működés során merül fel a finanszírozásban hiány, és egy-egy sikertelenebb év miatt szüksége van a cégnek kölcsönre. És vannak olyan cégek is, ahol a bevételek folyamatosan kisebbek, mint kiadások.
A tagi kölcsön rendezésével kapcsolatos feladatokat tehát a cégben egyedileg kell mérlegelni:
– maradhat, mert a következő időszakban derül majd ki, hogy miként lehet rendezni
– vissza kell fizetni, ha van a cégben erre mozgósítható pénzeszköz
– ki lehet venni a kölcsön fejében valamilyen tárgyi eszközt vagy készletet
– el lehet engedni
– be lehet forgatni tőkeemelésbe
Abban az esetben, ha valamilyen eszköz fejében szeretnénk megszüntetni a tagi kölcsönt, akkor ebben az esetben valójában két ügylet történik. Egy eszközértékesítés és egy kölcsöntörlesztés. Végül lehet, hogy pénzmozgás nincs, mert a követelést a kötelezettséggel össze lehet vezetni, de számvitelileg és adózási szempontból az eszközértékesítést önállóan kell megítélni.
Ebben a megoldásban költséges az lesz, ha az értékesítés áfás ügyletnek minősül. Ekkor ugyanis az értékesítés során 27 százalék áfát fizet a cég, amit a magánszemély vevő nem tud visszaigényelni. Ez persze akkor is egy kötelezettség, ha a cég, mondjuk, folyamatosan áfa-visszaigénylés pozícióban van, de akkor legalább nem keletkeztet plusz befizetési kötelezettséget.
Lehetőség van még áfamentes értékesítést választani, mert például egy személygépkocsi-értékesítés esetén nem kell áfát felszámolni.
A teendők tehát:
-Meg kell határozni piaci alapon az eszköz értékét, példánkban legyen most egy tárgyi eszköz.
-Kiállítjuk a számlát az értékesítésről.
-A könyvelés során kivezetjük az eszközt a könyveinkből, és lekönyveljük az értékesítést vevővel szembeni követelésként.
-Azonos adós és kötelezett okán összevezetjük a vevői követelést a tagi kölcsön kötelezettséggel.
Az eszköz értékesítésekor az azon szerzett eredményt nettó módon kell elszámolni, tehát a könyv szerinti érték és a nettó eladási ár közötti különbség nyereség esetén a 96-os, veszteség esetén a 86-os számlacsoportba kerül.
A tagi kölcsön elengedésének következményei
Ha a társaság forráshiány miatt nem tudja a tagi kölcsönt visszafizetni, akkor a rendezés egyik módja, hogy a tag elengedi a társasággal szembeni követelést.
A tagi kölcsön elengedését Számviteli törvény alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni, viszont fontos, hogy a kölcsön összegével a társaság nem csökkentheti a társaságiadó-alapot, így ez taofizetési kötelezettséggel járhat.
Forrás: Irányadó magazin – 2021. június, Mi lehet a tagi kölcsönök sorsa? Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna
Készítette: Szabó Farkas Emese, junior könyvelő, Paragraf könyvelő iroda
