Ugyan napjainkban már a legtöbb termelő cég kötelezően használja, sokan még mindig egy szürke pontnak tartják az EPR Rendszert. Ezen cikkünkben ezt szeretnénk bemutatni, hogy mi is ez, miért hasznos, és hogy mi a különbség a Termékdíj és az EPR között.
I. Környezetvédelmi Termékdíj
Cikkünket a Termékdíj bemutatásával kezdjük, hiszen úgy gondoljuk, hogy ezen kötelezettség hátterének, részleteinek megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy összehasonlíthassuk az EPR rendszerrel.
Minden olyan jogi személy köteles termékdíjat fizetni, aki termékdíj fizetési kötelezettséget maga után vonó terméket hoz forgalomba belföldön, készletre vesz, saját célra használja fel, vagy használ fel bérgyártás céljából.
Termékdíj fizetési kötelezettséget maguk után vonó termékek:
- akkumulátor
- csomagolószer
- kőolaj termékek
- elektromos, elektronikus berendezések
- gumiabroncs
- műanyag termékek
- vegyipari termékek
- irodai, és reklámhordozó papír
A termékdíj alapját a termékdíjköteles termékek össztömege képezi, beleértve a csomagolás tömegét is. A különböző típusú kötelezettség hordozó termékekhez különböző mértékű, kilogrammonként fizetendő kötelezettség is tartozik, ezekből tapasztalataink szerint a leggyakoribbak:
Akkumulátor |
57 Ft/kg |
Fém |
19 Ft/kg |
Papír |
19 Ft/kg |
Fa |
19 Ft/kg |
Üveg |
19 Ft/kg |
Gumiabroncs |
57 Ft/kg |
Irodai papír |
19 Ft/kg |
Reklámhordozó papír |
85 Ft/kg |
A teljes lista megtalálható erre a linkre kattintva.
A termékdíjat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Környezetvédelmi termékdíjadó bevételi számlára (10032000-01037454, 920-as adókód), negyedévente kell megfizetni, fontos, hogy csak akkor, ha az adott termékek után fizetendő díj eléri az 1000 Ft-ot.
II. A Kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer
A Kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer egy olyan környezetvédelmi elv, amit 2023 júliusától törvény, rendeletek szabályoznak és kötelezik a cégeket, hogy vállaljanak felelősséget az általuk kezelt, gyártott termékek után keletkező hulladék újrahasznosításáért, újrahasználatáért, biztonságos elhelyezéséért, az ezzel járó költségekért.
A rendszer alapvető célja az, hogy országos szinten redukáljuk az olyan jellegű hulladékot, amit többször már nem lehet felhasználni, sem újrahasznosítani, így megteremtve egy fenntarthatóbb gazdaságot.
Mikor keletkezik EPR kötelezettsége a cégemnek?
Abban az esetben, ha én vagyok a körforgásos termék gyártója/én hozom forgalomba a terméket Magyarországon.
Mire terjed ki a gyártói felelősség hatálya?
- egyszer használatos műanyagtermék
- elektromos, elektronikus berendezés
- elem
- akkumulátor
- gépjármű
- gumiabroncs
- irodai, reklámhordozó papír
- sütőolaj
- sütőzsír
- textiltermék
- fából készült bútor
Mi a teendő, abban az esetben, ha én is EPR gyártó vagyok?
- A céget regisztrálni kell a MOHU Partner Portálján.
- El kell döntenünk, hogy milyen teljesítési formát választunk, (Kollektív/Egyéni).
- Amennyiben Egyéni teljesítést választunk abban az esetben külön szerződést kell kötnünk a MOHU-val.
- Kérelmeznünk kell, a nyilvántartásba vételt az Országos Hulladékgazdálokdási Hatóságnál.
- Negyedévente elkészítjük a bevallást, majd elküldjük az az Országos Hulladékgazdálokdási Hatóságnak, akik továbbítják az adatot a MOHU-nak
- A MOHU-tól kapott számlát a 15 napon belül kell befizetnünk a hatóságnak.
Sok hasonlóságot vélhetünk felfedezni a Környezetvédelmi termékdíj alapját képező, és az EPR alapját képező termékek között, számíthatunk-e duplán fizetésre?
Abban az esetben, ha cégünk olyan termékeket használ, amely kölcsönösen mindkét rendelet hatálya alá esik, akkor számukra megváltozik a termékdíj meghatározásának módja.
TF= (KTd – GyFd)*m
KTd: A környezetvédelmi termékdíjhoz tartozó meghatározott összeg
GyFd: a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, az adott termékáramra, csomagolás esetén a csomagolószerből készült csomagolásra megállapított díjtétel
m: a tételek tömege
TF: A fizetendő termékdíj
Mi a különbség az Egyéni és a Kollektív teljesítés között?
Ahogyan azt fentebb írtuk a vállalatoknak lehetőségük van választani, hogy ők mely teljesítési formát szeretnék alkalmazni.
A Kollektív teljesítés tulajdonképpen szinte teljesen megegyezik a Környezetvédelmi Termékdíj esetében elvégzett művelettel, tehát a vállalat által bevallott termékek mennyiségét meg kell szorozni, az adott típus egységnyi díjtételével, és ezen tételek összegéből fogjuk megkapni a fizetendő kötelezettséget.
Egyéni teljesítés esetén a vállalatnak jeleznie kell előre, hogy ő ezt a formát szeretné választani, szerződés kell kötnie a MOHU-val. A kontraktus megkötése után a vállalatnak jeleznie kell az Országos Hulladékgazdálokdási Hatóságnál a nyilvántartásba vételi szándékot, mint egyéni teljesítést választott EPR kötelezett. A szerződés magába foglalja az érintett tételek típusát, amennyiben megkapja a vállalat az engedélyt az egyéni teljesítésre, úgy már csak ezt az általában alacsonyabb összeget kell megfizessék.
Források:
https://mohu.hu/nem-lakossagi-ugyfelek/kiterjesztett-gyartoi-felelosseg-epr
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100085.TV
https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/szamlaszamok/szamlaszamok/nav-adoztatasi-szamlaszamok