Magyarországon július 1-jétől jelentős változások lépnek érvénybe. Többek között változnak a társadalombiztosítás szabályai, az adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve a számlázásban is történnek módosulások.
Társadalombiztosítás szabályai
Új megnevezést vezetnek be: társadalombiztosítási járulék.
Magába foglalja:
– az egészségbiztosítási járulékot (4%),
– a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3%),
– a munkaerőpiaci járulékot (1,5%),
– nyugdíjjárulékot (10%)
és egységes, egykulcsos járulékká olvad (18,5%). Ez azt jelenti, hogy egyszerűsödik az adminisztráció mivel így mindenkinek egységes társadalombiztosítási járulékot vonnak le.
Természetesen van kivétel is, ahol kizárólag a nyugdíjjárulékot (10%) kell fizetni. Ezek a kivételek a következőek:
– szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag;
– egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy;
– álláskeresési támogatásban részesülő személy;
– gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy;
– rehabilitációs ellátásban részesülő személy;
– fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy;
– rendvédelmi/honvédelmi egészségkárosodási járadékban/keresetkiegészítésben részesülő személy;
– rehabilitációs ellátásban részesülő személy.
Meghatározott járulékalap
Az egyéni vállalkozók, és a társas vállalkozók után csökken, a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén pedig bevezetésre kerül a járulékfizetés alsó határa, mely azt jeleni,
hogy a minimálbér 30%-a (2020-ban 48.300 forint) után kell fizetni. Az egyéni és a társas vállalkozók számára is a társadalombiztosítás alapja a minimálbér, vagy ha a személyesen végzett főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege
Társas vállalkozók közterhei:
– szociális hozzájárulási adó 17,5 %, július 1-jétől 15,5%
– szakképzési hozzájárulás 1,5 %,
– társadalombiztosítási járulék 18,5 %,
– személyi jövedelemadó (szja) 15 %, ami csak kivét után fizetendő.
Az egyéni vállalkozók közterhei is hasonlóak, annyi különbséggel, hogy nem fizetnek szakképzési hozzájárulást.
A számla adatszolgáltatási kötelezettség és számlázási változások
A kormány kétlépésben bővíti a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket. Az első lépés 2020 július 1-je a második pedig 2021 január 1-je.
Az első lépés magába foglalja, hogy minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki. Így adatot kell szolgáltatni többek között. A kibővült adatszolgáltatási kötelezettséget azokra a számlákra kell először alkalmazni, melyek kibocsátása 2020. július 1-jén történik vagy azt követi. Ezen kívül, megszűnik az áfatartalomra vonatkozó 100.000 forintos értékhatár.
Vevő adószámának feltüntetése 2020. július 01-től kötelező tartalmi eleme lesz a számlának. Valamennyi belföldi partner adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a számlán. Természetesen továbbra is kötelező az adószám (eu-s adószám) feltűntetése az uniós számlákon. Magánszemély vevő esetén nem kell feltüntetni sem adószámot, sem pedig adóazonosító jelet. A kiállítási határideje a teljesítéstől számított 8 napra csökken.
Kézi számlázás esetén, minden belföldi adóalany részére kibocsátott számláról -tekintet nélkül annak áfa tartalmára – online adatszolgáltatást kell teljesíteni, az alábbiak szerint:
– 500 ezer forint áfa tartalmat meg nem haladó számlák esetében 4 napon belül
– 500 ezer forint áfa tartalmat meghaladó számlák esetében haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül.
A hibás vagy elmulasztott adatszolgáltatást az adóhatóság egyéni vállalkozóknál számlánként 200.000 forintig, mindenki másnál számlánként 500.000 forintig terjedő bírsággal súlytható.
Forrás: ado.hu, portfolio.hu,
Szerkesztette: Mgr. Páldi Ádám, junior könyvelő, Paragraf Könyvelő és Adótanácsadó Iroda
