Amikor új céget alapítunk, már az első fontos kérdések közt felmerül, hogy mégis milyen nevet adjunk a vállalkozásnak. Egy jó cégnévnek meg kell felelnie bizonyos általános kritériumoknak, a megalkotásban pedig néhány egyszerű szabály segítheti a friss vállalkozókat. Mit érdemes tudni a cégnévválasztásról, és melyek azok a tényezők, amelyekre jobb, ha odafigyelünk?
Sok kezdő vállalkozó úgy gondolja, hogy egy cég neve csak formalitás. Nem kell mást tenni, mint kitalálni egy nevet, hogy a cégnyilvántartásba, cégjegyzékbe be lehessen jegyezni. Ez az eljárás azonban nagyon gyorsan komplikációkat okozhat.
Előfordulhat ugyanis, hogy a vállalkozás nevéhez nem tartozik elérhető internetes domainnév vagy közösségi média fióknév. Ez a probléma könnyen elkerülhető, ha a kezdő vállalkozó némi tudással közelít a cégnév megalkotásához. Egy alaposan átgondolt ötlet vagy megközelítés a közönséges név helyett jó alapot teremthet egy értékes márka kialakításához, ezáltal a jövőben elkerülhető a költséges márkaváltás és az esetleges cégnévváltoztatás.
A cégnév kiválasztása előtt tehát jobb, ha mérlegeljük a következőket:
- a cég tevékenysége és jövője,
- a vállalat imázsa és a versenytársak ismerete,
- online vagy offline működési forma és az ügyfelek típusa,
- jogi forma és védjegyhasználat.
A cég tevékenysége és jövője
A cégnév megalkotása előtt át kell gondolni, hogy mi lesz az üzleti tevékenység tárgya, és nem bővül-e idővel a portfólió vagy a piac, amelyen a cég tevékenykedni szeretne. Aggasztó tényezőket hozhat magával az esetleges külföldi terjeszkedés is, ha a név nem megfelelő asszociációkat kelt, vagy más nyelven nem lesz érthető.
Egy cég névválasztása az első termékek vagy szolgáltatások alapján segíthet a piacon való indulásban, de később magasabb marketingköltséget igényelhet. Például az Accounting
Entity nevű cég – pontosan jelzi, hogy mivel foglalkozik a cég, és rámutat a szolgáltatás minőségére is, ezen felül egy ilyen név könnyen megjegyezhető, különösen, ha kifejezetten könyvelési szolgáltatásokat kínál. Ha azonban kibővíti kínálatát például adótanácsadással vagy pénzügyi szolgáltatásokkal, akkor hirdetéseken, reklámokon keresztül kell erről tájékoztatnia az ügyfeleit.
Másrészt, egy olyan névvel rendelkező cégről, mint például a Profirol, nem biztos, hogy első pillantásra egyértelműen kiderül, hogy árnyékolástechnikát árul. Ezáltal nehezebb lehet az indulás, de ha a vállalat később bővíteni szeretné a választékát, azt a név és a márkaváltás befolyásolása nélkül teheti meg.
Imázs és versenytársak
A névalkotásnál fontos választ adni arra a kérdésre, hogy a cég hogyan akar hatni a vásárlóira. A vállalati értékek, valamint a célcsoportok ismerete segíthet.
Például, ha ez egy startup, amely táncos tornacipőket fog gyártani fiatal tinédzserek számára, könnyen megengedhet magának egy vidám nevet. Ellenkezőleg, ha ügyvédi irodáról van szó, az ügyfelek komolyságot várnak tőle, és egy „bolondos” név inkább ártana neki. Ezen túlmenően egy ilyen típusú cég nevét a Szlovák Ügyvédi Kamarának is jóvá kell hagynia.
Az is jó taktika, ha megnézzük a versenytársak nevét, viszont a vállalkozót a saját vállalata nevének kialakításában nem szabad, hogy befolyásolja, és lemásolnia sem szabad. Jobb, ha olyan eredeti nevet találunk ki, amely egyértelműen megkülönböztethet minket a versenytársaktól.
Ha egy vállalkozó szélesebb célcsoportot szeretne elérni, ez esetben akár egy semleges vagy elvont nevet is válaszhat. Ilyen név például a NOTINO kozmetikumokat kínáló multinacionális e-shop neve. A Szlovákiában Parfums.sk néven indult e-shop később az erősödő verseny és a portfólió bővülése miatt névváltoztatáson esett át, így nagyobb közönséget sikerült elérniük.
Online vagy offline működési forma és az ügyfelek típusa
Ha egy vállalkozó létrehoz egy e-shopot, ahol a vásárlók többnyire írásos formában látják a márkát, megengedhet magának egy kicsit összetettebb nevet. Ha azonban olyan házaló értékesítésbe vagy szolgáltatásba kezd, ahol ügyfeleket kell hívnia, egy bonyolult vagy idegen hangzású név gondokat okozhat.
A cégnév kiválasztásakor is célszerű arra koncentrálni, hogy kik a leendő vásárlók. Mindegy, hogy a B2B (business to business) vagy B2C (business to customer) szférában indul, hiszen számos külföldi, a B2C piacon működő márka is saját nevére épített. Például az olyan cégek nevei, mint a Lavazza, Bosch, Maggi vagy Dell, nem kitaláltak, hanem alapítóik vezetékneveit viselik.
Ha a cég a végső fogyasztókat szolgálja ki, a kreatív cégnevek alkalmasabbak lehetnek, azonban ezeket is a célcsoporthoz kell igazítani. Az angol elnevezéseknél ugyanúgy a célközönséget kell figyelembe venni, hiszen ha elsősorban az idősebb generációt célozza –amely nem beszéli olyan jól az idegen nyelveket –, lehet, hogy számukra könnyebben megjegyezhető és kiejthető az „Idősek otthona” név, mint a divatos, de nehezebben érthető „Senior Care” idegen nyelvű kifejezés.
Jogi forma és védjegy
A cégnév kitalálásakor nem szabad megfeledkezni a jogi formáról sem: például a két leggyakrabban használt típus – egyéni vállalkozó és az s.r.o. (Kft.) – esetében a cégnévre eltérő szabályok vonatkoznak.
Az egyéni vállalkozó nevének és vezetéknevének mindig szerepelnie kell a cégnévben. Tartalmazhat – de nem kötelező – a vállalkozó választása szerinti kiegészítést, azaz bármilyen más szót vagy szavakat. Ha ki szeretné fejezni vállalkozása jellegét, vagy konkrét nevet szeretne használni márkaként, és egyéni vállalkozóként üzletel, akkor választhatja ezt a kombinációt. A gyakorlatban ez például így nézne ki: „Jozef Novák – Express Print” vagy „Mária Nagyová – Egészséges és ízletes sütemények”.
Ha korlátolt felelősségű társasági formáról van szó, azaz s.r.o.-ról, a vállalkozó elengedheti a fantáziáját és bármilyen kreatív cégnevet kitalálhat. Ezután egy adott szó vagy szavak formájában regisztrálja az „s.r.o.” kiegészítést. Például, ha az Aurora nevet választotta, akkor cégét Aurora s.r.o. néven jegyzik majd be. Arra is figyelnünk kell azonban, hogy létezik-e már ilyen cégnév. Az elnevezés nemcsak a cégnyilvántartásban (Obchodný register Slovenskej republiky) való regisztráció elérhetőségét korlátozza, hanem az úgynevezett védjegy elérhetőségét is.
A védjegyek kérdése meglehetősen összetett, de a vállalkozóknak tudniuk kell, hogy nem használhatnak olyan cégnevet, amelyre más már bejegyzett védjegyet. A védjegyeket előre meghatározott időre jegyeztetik be az áruk és szolgáltatások kategóriái szerint a megjelölt országokban vagy szerte a világon. Ha a logó vagy név jobb felső sarkában lévő körben már van egy kis R betű, akkor a név védjegyoltalom alatt áll.
A hatékony cégnév kritériumai
Ha egy vállalkozó igazán jó cégnevet szeretne létrehozni, ismernie kell a minőségi névadás alapvető kritériumait. A következő kérdések segíthetnek:
- Megjegyezhetőség és kifejezőség – Egy-két hét után is lehet még emlékezni a fantázianévre? A célcsoport gond nélkül ki tudja mondani a nevet? A nevet ugyanúgy írják, ahogy olvassák? Vannak-e benne összetéveszthető vagy kettős betűk, amelyek problémát okozhatnak?
- A cégnév hosszúsága – Nem túl hosszú a név? Nem fog problémát okozni a logókészítés vagy a mindennapi használat során?
- Egyediség – Mennyire hasonlít a versenytársak nevéhez? Nem lesz könnyen felcserélhető? Az új cégnév szülhet-e konfliktust valamely másik, már meglévő cég nevével?
- Ingyenes domain és védjegy – Van-e a névvel megegyező szabad domain (.sk, .cz, .hu, .com stb.)? Elérhetőek-e a cégnévvel azonos nevű felhasználónevek a közösségi oldalakon? Még ha a vállalkozó nem is akarja bejegyeztetni a védjegyet, ellenőrizte-e, hogy az általa választott név már foglalt-e?
- Funkcionalitás – Megfelel a név a cég eredeti jellemzőinek, és működőképes a célközönségen belül? Vagy a vállalkozó bárminemű mérlegelés nélkül választotta, csak azért, mert tetszett neki a név?
- Márkaépítési és történetmesélési potenciál – Lehetséges-e olyan hihető történetet építeni a cégnév és vállalkozás köré, amelynek köszönhetően a vásárló maga is „beleszeret” a márkába?
Forrás: https://www.podnikajte.sk/pravne-formy/ako-vytvorit-nazov-pre-firmu
