Egymással párhuzamosan az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és az Egyesült Államok is olyan adóreform bevezetését tervezi, amely a nemzetközi vállalatcsoportok esetében minimum szintet írna elő a társasági adóra vonatkozóan. Sok még a nyitott kérdés és csak ezek megválaszolását követően lehet megmondani, hogy a koncepciók megvalósulása miatt mennyit veszít Magyarország a versenyképességéből és tőkevonzó erejéből.
Az OECD 2019 óta dolgozik egy globális minimumadó szabályozás megalkotásán. Az eredeti elgondolás fókuszában még csak a digitális szolgáltatások, illetve a nagy technológiai óriások nemzetközi adóztatásának egységes megoldása szerepelt. A szervezet tavaly év végén publikált, továbbdolgozott tervezete azonban már valamennyi olyan vállalatcsoportot célba vesz, amelynek összárbevétele meghalad egy bizonyos szintet.
A javasolt globális minimum adókulcs a társasági adóra vonatkozna, a minimumadó alapját pedig az anyavállalat konszolidált beszámolójából kiindulva kellene meghatározni. Az elgondolás lényege, hogy ha egy multinacionális vállalat leányvállalatának adókötelezettsége az adott országban nem éri el a minimálisan meghatározott szintet, akkor a különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie. Tehát például 15 százalékos minimum adókulcs bevezetése esetén egy magyarországi leányvállalattal rendelkező anyagvállalatnak 6 százalékos társasági adó különbözetet kellene fizetnie otthon, hiszen a magyar társasági adókulcs jelenleg 9 százalék.
Milyen hatással lehet ez a magyar adórendszerre?
A globális minimumadó bevezetése alapjaiban befolyásolná a magyar adórendszer működését és szerkezetét. Gazdaságtörténeti okokból Magyarország – a többi kelet-európai államhoz hasonlóan – a tőkeimportőr országok sorába tartozik. Annak érdekében, hogy minél vonzóbb célpontja legyen a befektetéseknek, az elmúlt évtizedben a magyar kormány jelentősen csökkentette a tőkét és a jövedelmeket terhelő adókat. Ennek eredménye az EU legalacsonyabb társasági adókulcsa (9%) és a világviszonylatban is rendkívül alacsonynak számító személyi jövedelemadó kulcs (15%). A markáns magyar adópolitikának persze ára is van: a világ legmagasabb ÁFA-kulcsa (27%) és a fogyasztást terhelő egyéb adók. A 9%-os magyar társasági adónál magasabb minimumadó miatt Magyarország mindenképpen veszítene versenyképességéből és tőkevonzó erejéből. Ugyanakkor látni kell, hogy a beruházási döntések meghozatalakor a társasági adó mértéke csak az egyik szempont. A beruházás megtérülési idejét és a várható profitot ezen felül olyan tényezők is befolyásolják, mint a bérszínvonal, a munkaerő képzettsége, az infrastruktúra fejlettsége, a piacok közelsége vagy a termelés költsége.
A javaslat magyar adórendszerre gyakorolt hatásának erejét nagyban meghatározza, hogy a minimumadó kiszámításakor milyen adóterheket lehet majd figyelembe venni. A legtöbb országban, így Magyarországon is a vállalkozási tevékenység után befizetett adók nagy részét nem a társasági adó teszi ki, hanem a munkabérre rakodó adóterhek, a vissza nem igényelhető közvetett adók (pl. le nem vonható áfa, jövedéki adó, vám, stb.) és a különböző helyi adók. Hazánk esetében ez utóbbi körbe tartozik az önkormányzatok által beszedett helyi iparűzési adó is. A fentieken kívül az OECD tervezete számos olyan szakmai kérdést felvet, amelyekre egyelőre nincs egyértelmű és megnyugtató válasz.
A magyar kormány álláspontja
Az OECD javaslatról szóló tagállami egyeztetéseken Magyarország is aktívan részt vett. A Pénzügyminisztérium alapvetően indokoltnak és szükségesnek tartja az összehangolt nemzetközi fellépést a nagyvállalatok mesterséges adóelkerülési megoldásaival szemben, ugyanakkor komoly elvi fenntartásokat fogalmazott meg a globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban. Szijjártó Péter kedden az OECD főtitkárával való egyeztetés után úgy nyilatkozott, a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadót.
A szaktárca álláspontja az, hogy a nemzetközi szabályozásnak elsősorban a nyereségátcsoportosítási technikák visszaszorítására kell fókuszálnia, míg a valós tevékenységhez kapcsolódó nyereségek esetében tiszteletben kell tartani az államok adózási szuverenitását. Magyarország olyan megoldásra törekszik, amely a lehető legkevésbé korlátozza a valós beruházásokért folytatott legitim adóversenyt, képes rugalmasan kezelni az egyes országok adórendszerei közti eltéréseket, nem akadályozza a legjobb adózási gyakorlatok elterjedését és minden résztvevőre egyformán vonatkozik. A Pénzügyminisztérium egy olyan minimumadó szabályozást tart elfogadhatónak, amelynek értelmében az adó mértéke csak kevéssé haladja meg a magyarországi 9 százalékos kulcsot, és amely az effektív adókulcs meghatározásakor szélesen hagyja a beszámítható adók körét úgy, hogy abba többek között a helyi iparűzési adó is beletartozzon.
Források:
https://adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Globalis_minimumado_tiltakozik_a_magyar_kor_0XIWT4
https://telex.hu/nevertek/2021/05/19/globalis-minimumado
Szerkesztette: Bc. Szabó Mihály junior könyvelő, Paragraf Könyvelő Iroda