Milyen ügyleteket érint a változás?
Az e-kereskedelmi áfacsomag rendelkezései a nem adóalanyoknak történő értékesítéseket érintik, azaz az úgynevezett B2C relációban alkalmazandók, a B2B relációkban nem. Vonatkoznak a közösségi és a termékimportot is megvalósító távértékesítésekre, illetve a nem adóalanyoknak közösségen belül nyújtott szolgáltatásokra, nem érintik viszont az exportot és a belföldi értékesítéseket (kivéve, azt az esetet, ha harmadik országbeli adóalany platformon keresztül értékesít belföldi raktárból belföldre).
Mi változik a termékek távértékesítése esetén?
A távértékesítés ténye
A távolsági értékesítések tényállási elemei lényegében nem változnak július 1-jétől. Továbbra is nem adóalany vevőknek történő határon átnyúló értékesítésről van szó, és az érintett termékkör sem változik (nem lehet új közlekedési eszköz, fel- és összeszerelés tárgyául szolgáló, illetve különbözeti adózás alá tartozó termék).
Emellett tényállási elem továbbra is, hogy az értékesítő gondoskodik a fuvarozásról. E tekintetben azonban 2021. július 1-jétől pontosítás kerül a jogszabályba, megerősítve, hogy az értékesítő közvetett részvételével történő feladás, fuvarozás is távértékesítésnek számít.
Az új szabályok szerint így csak akkor kerülhető ki a távértékesítés tényállás, ha a terméket maga a vevő fuvarozza vagy fuvaroztatja, és az eladó a fuvarozásban sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt. Vagyis jelentősen szűkülhet az a kör, akik a fuvarozás szervezőjére tekintettel kikerülhetnek a távértékesítés tényállás hatálya alól. Érdemes tehát azoknak is újra átgondolniuk, hogy nem kell-e a távértékesítés szabályait alkalmazniuk, akik eddig nem így kezelték az ügyleteket, ha nem teljesen egyértelmű, hogy a vevő fuvaroz vagy fuvaroztat.
Közösségen belüli és importot megvalósító távértékesítés fogalmának megalkotása
Eddig nem volt definiálva a közösségen belül távértékesítés az áfatörvényben, csak a teljesítési helyre vonatkozó szabályoknál volt meghatározva, hogy milyen esetekben alkalmazható a termékértékesítés teljesítési helyére vonatkozó speciális rendelkezés. 2021. július 1-jétől viszont két új definíció kerül az áfatörvénybe (12/B §), amelyek a termék közösségen belüli távértékesítésre és a harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkoznak.
A döntő különbség a két tényállás között, hogy a közösségi távolsági értékesítés esetében a terméket már az Európai Unión (EU) belülről adják fel egy másik EU-tagállami rendeltetéssel (az is ilyennek minősül például, ha magyar eladó magyar vevőnek értékesít, de a vevő az árut például Ausztriába kéri szállítani). A harmadik országból importált termék távértékesítése esetén pedig a termék feladása harmadik országból történik közösségi rendeltetéssel (tehát, ha már az európai unió területén lévő raktárban van a termék a feladáskor, és azt harmadik országos eladó onnan értékesíti, akkor az ügylet nem importot megvalósító, hanem közösségi távértékesítésként kezelendő, ilyenkor a termék származása nem számít).
Mi változik, ha a távértékesítés online platform közvetítésével történik?
Az online platform az e-kereskedelmi szabályok alkalmazásában olyan elektronikus felületet jelent, amely elősegíti a termékek távértékesítését. Az „elősegíti” e tekintetben azt jelenti, hogy a kapcsolatfelvétel és maga az értékesítés is a platformon keresztül történik. Nem kezelendő tehát platformként az olyan elektronikus felület, amely kizárólag a fizetésekkel kapcsolatban nyújt szolgáltatást, csak reklámozza, listázza a termékeket, vagy csak átirányítja a vevőt az eladó oldalára. A platformok július 1-jétől új szerepet kapnak bizonyos (általában az eladó személye miatt az áfabevétel-kiesés kockázatával járó) értékesítéseknél. A platform kizárólag áfaszempontból fikciós szereplőként beépül az értékesítési láncolatba (úgy kell tekinteni, mintha ő venné meg a terméket az eladótól és ő értékesítené azt a vevőnek).
Július 1-jétől tehát a platformoknak az általuk elősegített, fent említett értékesítések esetében adófizetési kötelezettségük keletkezik, amit a cikksorozat második részében bemutatandó egyablakos rendszeren keresztül fizethet meg. A platformnak ezen adókötelezettségre vonatkozóan korlátozott felelőssége van. Ha ugyanis az eladótól vagy vevőtől tévesen kapott információ miatt nem teljesíti megfelelően az adókötelezettséget és bizonyítani tudja, hogy nem tudta és észszerűen elvárható módon nem tudhatta, hogy a részére adott információ helytelen, akkor elkerülheti a szankciókat. Ezzel együtt is a fikciós értékesítésbe bevont platformoknak érdemes megfelelő termék- és ügyfélazonosítási rendszert kidolgozniuk (ügyfélstátusz-vizsgálat, termékazonosítás adókulcsok tekintetében) az áfakockázat mérséklése érdekében.
Források:
https://adozona.hu/nemzetkozi_kozossegi_adozas/Ekereskedelem_uj_idoszamitas_julius_1jetol_LSY70L
Szerkesztette: Bc. Szabó Mihály junior könyvelő, Paragraf Könyvelő Iroda
