Hogyan deríthető ki, hogy egy vállalat megbízható-e, hol találhatjuk meg a megfelelő információkat, és hogyan ellenőrizhető egy külföldi partner? Mi jelezheti, hogy az együttműködés kockázatos lehet?

A legtöbb vállalkozó igyekszik igazán jó üzleti partnereket találni, és tisztességes, lehetőleg hosszú távú együttműködést kötni velük. Azonban, akárcsak a személyes kapcsolatoknak, az üzleti kapcsolatoknak is szilárd alapokon kell nyugodniuk. Ezért fontos, hogy egy vállalat alaposan megvizsgálja a potenciális ügyfeleket és beszállítókat mielőtt együttműködik velük.

Üzleti partner ellenőrzése – hol találhatók a szükséges információk és mire kell figyelni?

A kölcsönös bizalom, a megbízhatóság vagy a méltányosság minden kapcsolatban fontos – ez az üzleti partnerek esetében sem lehet másképp. De hogyan derítheti ki egy vállalkozó, hogy egy potenciális ügyfél/beszállító rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal? Az alapvető információk a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban találhatók. Juraj Hedera ügyvéd a következőket ajánlja:

  • Kereskedelmi Közlöny,
  • központi szerződésnyilvántartás,
  • a Közbeszerzési Hivatal közlönye,
  • a Közbeszerzési Hivatal referencianyilvántartása,
  • a Közbeszerzési Hivatal listája a gazdasági szereplőkről,
  • adósok listája (Szociális Biztosító, egészségbiztosítók, adóhatóság stb.),
  • végrehajtások központi nyilvántartása stb.

A cégek ellenőrzése során a következő alapvető adatokra kell ügyelni: a statisztikai számjel („IČO”), az adóazonosító szám („DIČ”) és az áfa-azonosító szám („IČ DPH”). Ezek az azonosítók azt jelzik, hogy a vállalat valóban létezik-e, és hogy be van-e jegyezve az illetékes hivatalokban a jövedelemadó, illetve adott esetben az áfa szempontjából.

A statisztikai számjel általában a cégjegyzékben vagy a vállalkozói nyilvántartásban található meg, a jogi formával, az üzleti tevékenységek listájával és egyéb információkkal együtt, ami a társasággal, annak ügyvezetőivel vagy tulajdonosaival kapcsolatos. Az adóazonosító szám megtalálható a Pénzügyi Igazgatóság honlapján a jövedelemadóra regisztrált adóalanyok listáján. Ezen az oldalon található az áfaregisztrált adóalanyok listája is, ahol megtudhatja, hogy a szám érvényes-e, és milyen okból adták ki a potenciális üzleti partner számára (vannak olyan esetek, amikor például az adószámot csak külföldi cégekkel való kereskedelem esetén használják). Célszerű áttekinteni azon áfafizetők listáját is, akik teljesítették az áfaregisztráció törlésének feltételeit.

A különféle portálokon, adatbázisokon és nyilvántartásokon kívül releváns információkat kínálnak az egy kattintással elérhető kereskedelmi szolgáltatók is, amelyek a rendelkezésre álló nyilvános adatokat összesítik a cégekről. Ilyen online platform például a FinStat, ahol nyomon követhetők a vállalatra/üzleti partnerre vonatkozó jogi, pénzügyi és személyzeti információk. A szakértő a pénzügyi információkkal kapcsolatban azt tanácsolja, figyeljünk arra, hogy a leendő üzleti partner eleget tesz-e a pénzügyi kimutatások benyújtására vonatkozó kötelezettségének, majd értékeljük, hogyan teljesített pénzügyileg (értékesítés alakulása, adósságállomány, jövedelmezőség).

Külföldi üzleti partnerek ellenőrzése – honnan szerezhetünk róluk részletes információkat?

Ha egy vállalat külföldön akar terjeszkedni, vagy csak külföldi üzleti partnerekkel akar együttműködni, ugyanolyan fontos, hogy megbizonyosodjon a partnerek megbízhatóságáról, mint a hazaiak esetében.

Számos vállalat (például termékeik gyártása során) kínai cégekkel működik együtt – így sok esetben a Hongkongi Kereskedelmi Fejlesztési Tanács (HKTDC) segíthet, amely összekapcsolja a vállalkozókat a világ ezen részéből származó potenciális befektetőkkel vagy partnerekkel, és saját piacterén (sourcing.hktdc.com) biztosítja a többféle információt tömörítő ellenőrzést is.

Ha a vállalkozó már kiválasztotta az üzleti partnert, és eljutnak a szerződéskötésig, még ebben a fázisban is akadnak olyan árulkodó jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy nem megbízható beszállítóval/megrendelővel van dolgunk. J. Hedera kifejti, hogy minden üzleti területen belül vannak bizonyos kialakult szabályok és üzleti gyakorlatok – mind a megrendelések kiállításakor, mind a szerződések megkötésekor. Kockázatos vagy a szokásos üzleti normákon túlmutató magatartás lehet tehát a felelősség kizárása, a nem megfelelő biztosítási intézkedések követelése, a kiszámíthatatlan szerződéses rendelkezések alkalmazása, amelyek a későbbiekben peres vagy egyéb eljárások alapját képezhetik.

Forrás: https://www.podnikajte.sk/manazment-a-strategia/overenie-firmy