2020. június 9-én a parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely kiegészíti az eddigi 71/2013 számú törvényt a támogatások nyújtásáról. A javasolt változtatások tárgya egy pénzügyi keret létrehozása az üzlethelyiségek és egyéb létesítmények bérlői számára, akiknek a COVID-19 járvány miatt be kellett fejezniük üzleti tevékenységüket, de kötelesek voltak bérleti díjat fizetni a bérbeadóknak, annak ellenére, hogy a helyiségeket nem tudták igénybe venni.
A bérleti támogatás maximálisan a bérleti díj 50%-ra igényelhető azokra a hónapokra, amelyek alatt a bérlők nem tudták tevékenységüket végezni a járvány miatt.
Ha a bérbeadó az állami vagyonkezelő, akkor a támogatás összegét automatikusan 50% -ra kell beállítani. Önkormányzatok (városok) és magasabb területi egységek, például jogi személyek, az önkormányzati vagy egy magasabb területi egység vagyonának kezelésére irányadó külön törvényekkel csökkenthetik a bérleti szerződésben megállapított bérleti díjat, és így bérleti engedményt biztosíthatnak a bérlőnek. A támogatás összegének kiszámításakor figyelembe veszik azt az időszakot, amely alatt a helyiségek zárva voltak, vagy annak egy arányos részét, ha a bérleti kapcsolat nem tartotta fenn a teljes időszakot.
A kérelmezőnek (bérlőnek) nyújtott támogatás maximális összegét az ágazat szerint, amelyben működik, az alábbi táblázat tartalmazza:
Ha egy vállalkozás több olyan ágazatban tevékenykedik, amelyre eltérő maximális összegek vonatkoznak, a kedvezményezett megfelelő eszközökkel, például a könyvelés elkülönítésével biztosítja, hogy e tevékenységekre vonatkozó felső határt tiszteletben tartsák, és hogy a vállalkozásonkénti 800 000 eurós maximális összeget ne lépjék túl. Ha a vállalkozás mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedik, akkor nem szabad túllépni egy vállalkozásonkénti összesen 120 000 EUR maximális összeget.
Mit nem lehet beleszámítani a támogatások nyújtásának bérleti összegébe?
A bérleti összeg, amely a bérleti támogatás iránti kérelem tárgyát képezi, nem tartalmazhatja: általában a bérleti díjakhoz kapcsolódó szolgáltatások kifizetéseit (pl. Energia), a forgalmi összetevőt, ha a bérleti díjat a forgalom határozza meg.
Ha nem lehetséges elválasztani a bérleti díjakhoz kapcsolódó szolgáltatások kifizetéseit a bérleti díj összegétől, a bérleti díj összegét 5% -kal kell csökkenteni a támogatás maximális összegének kiszámítása céljából. Az ÁFA nem tekinthető támogatható kiadásnak, ha a vállalkozók az ÁFA visszatérítését igényelhetik. A feltüntetett költségeket haladéktalanul meg kell fizetni a bérbeadónak, a törvényben előírt 48 hónapos határidőn belül nem fedezik azokat.
A bérleti támogatás összege, ha a bérlő már megfizette a bérleti díjat.
A bérleti támogatás azon bérlőkre is vonatkozik, akik a bérleti díjat teljesen vagy egy részében már kifizették. A bérbeadó és a bérlő megállapodást köthet a jövőbeni bérleti díj kedvezményéről arra az időszakra, amelyben a bérlő a tevékenységét köteles volt megszüntetni. A bérlő a jövőbeni bérleti díjhoz nyújtott kedvezmény összegében bérleti támogatást kaphat, de nem haladhatja meg a bérleti díj 50% -át. A bérleti hozzájárulást jóváírják a bérlőnek a jövőbeni bérleti díjak kifizetésekor, abban az időszakban, amelyben nem tudta tevékenységét végezni. A bérleti támogatásra jogosult bérlő az a bérlő, aki bérleti támogatást igényel a bérbeadón keresztül.
A bérbeadó lehet:
a) magánszemély – nem vállalkozó
b) természetes személy – vállalkozó
c) jogi személy – nem vállalkozó (pl. civil szervezetek, önkormányzatok és városok)
d) jogi személy – vállalkozó
A bérbeadó az állami vagyonkezelő is lehet, ebben az esetben a bérbeadó által elfogadott engedmény összegét automatikusan meg kell egyezni 50% -kal.
A bérlő kizárólagosan csak:
a) Magánszemély – vállalkozó
b) Jogi személy – vállalkozó (pl. s.r.o.)
c) Jogi személy – nem vállalkozó
A bérlő, a jogosult kérelmező nem lehet:
– egészségügyi ellátó, aki megtéríti a nyújtott egészségügyi ellátást (például orvos, akinek az egészségügyi ellátásért az egészségbiztosító társasággal kötött egészségügyi szerződés alapján fizetnek);
– a pénzügyi szektorban működő gazdálkodó egység (SK NACE Rev. 2 – 64.1 – 66.3 csoport).
Támogatást lehet kapni a bérleti díj fizetéséhez, ha a bérlet tárgya:
– szoba vagy annak része, vagy helyiségkészlet, amelyet az építési hatóság dönt a háztartástól eltérő célokra, és amelyben a bérlő árut értékesít vagy szolgáltatást nyújt a végső fogyasztóknak, ideértve a kapcsolódó szolgáltatási területeket is és tároló létesítményeket
– piac
A bérleti díjak nem jelentik a bérleti díjhoz kapcsolódó egyéb kifizetéseket:
– általában a bérleti díjakkal kapcsolatos szolgáltatások kifizetései (takarítási szolgáltatások, energia, marketing szolgáltatások stb.);
– forgalmi összetevő, ha a bérleti díjat a forgalom határozza meg.
A bérlő támogatást kaphat a bérleti díj fizetéséhez, miután teljesítette a következő feltételeket:
– A bérleti díjat készpénzben fizetik a bérbeadó és a bérlő közötti bérleti szerződés vagy hasonló jogviszonyt létrehozó másik állam törvénye alapján.
– A bérleti szerződés legkésőbb 2020. február 1-jén lép hatályba.
– A bérleti szerződésben a 2020. március 12. után bekövetkezett változásokat nem veszik figyelembe támogatási célokra.
– A bérelt létesítmény felhasználása a megállapodás szerinti célra meg volt akadályozva:
1. a közegészségügy területén hozott intézkedések által
2. az iskolákban és az iskolai létesítményekben az oktatás megszakítása miatt,
3. a tevékenység jelentős korlátozásával azáltal, hogy megtiltotta a nyilvánosság (ügyfelek, kliensek, fogyasztók) jelenlétét a létesítményekben.
Ha a bérleti támogatásnyújtás feltételeinek teljesítéséről szóló nyilatkozat vagy az előnyök végfelhasználója megjelölése valótlannak bizonyul, a bérlő köteles visszatéríteni a nyújtott bérleti támogatást.
Szerkesztette: Ing. Kulacs Enikő, junior könyvelő, Paragraf Könyvelő Iroda
Forrás: https://najmy.mhsr.sk/narok.html
