Elöljáróban meg kell említeni, hogy a nyereség felosztása korlátolt felelősségű társaság (s.r.o.) esetében csak az elszámolási időszak lejárta után (éves zárás), a jóváhagyott pénzügyi kimutatások alapján történhet.
Az s.r.o. elsődleges kötelezettsége a nyereség felosztása során a tartalékalapba történő elkülönítés. Ha azonban az s.r.o. a múltban az alaptőke 10%-áig feltöltötte a tartalékalapot, akkor a nyereséget/nyereségrészt a korábbi évek kifizetetlen veszteségének fedezésére is fordíthatja.
A nyereség fennmaradó része különféle célokra fordítható, például nyereségrészesedések kifizetésére partnereknek vagy alkalmazottaknak, alaptőke emelésére, de megtartható ún. eredménytartalékként is.
Mi az osztalék?
Az osztalékot a társaság azoknak fizeti, akik részt vállaltak az alaptőke befizetésébe, tagjai a törvényes testületnek vagy a felügyelő szervnek.
Osztalék utáni adózás (forrásadó) és az osztalék kifizetése
Fontos kiemelni, hogy az osztalékkal kapcsolatos adókötelezettség elsősorban attól függ, hogy ki az osztalék kedvezményezettje (pl. természetes vagy jogi személy).
Ha a vállalat (s.r.o.) belső szabályzata másként nem rendelkezik, a tagok jogosultak a társaságba befizetett alaptőke alapján a megfelelő arányú nyereségrészesedésre. A társadalmi szerződésben azonban kiköthető, pl. egységes mértékű nyereségrészesedés minden partner számára, függetlenül attól, hogy mekkora összeggel járultak a társasághoz.
A 2017 és 2023 közötti időszakban elért nyereségből kifizetett osztalék 7%-os forrásadó hatálya alá tartozik. A 2024-től elért nyereségből kifizetett osztalékot, pedig 10%-os forrásadó terheli. A forrásadó fizetője az a (szlovákiai illetőségű) társaság, amely ezeket a nyereségrészesedéseket kifizeti. A társaság az adót az osztalékfizetés hónapjának végétől számított 15 naptári napon belül köteles elutalni az adóhivatalnak.
Az osztalékot több részletben is ki lehet osztani (pl. egy részét 2024. áprilisában, egy részét pedig 2024. májusában). Ebben az esetben a társaság köteles az adózói értesítő nyomtatványt minden hónapra külön-külön, azaz esetünkben áprilisra 2024. május 15-ig, májusra pedig 2024. június 17-ig (ha a meghatározott határidő hétvégére esik, a nyomtatványok kézbesítési és adófizetési határideje a következő munkanapra tolódik).
Amennyiben az osztalék kedvezményezettje olyan természetes személy, aki Szlovák Köztársaság illetőségű annak ezt a bevételt nem kell feltüntetnie az adóbevallásában, mivel az adót rendezettnek tekintik. Azon Szlovák Köztársaság illetőségű partner, aki a Szlovák Köztársaságon kívüli székhelyű társaságok nyereségéből származó részesedésből szerez bevételt, köteles ezt a bevételt a személyi jövedelemadó bevallásában bejelenteni.
A jövedelemadó mértéke azon alapul, hogy a fizető cég:
- együttműködő állam vagy belföldi illetőségű – az adó mértéke 7%,
- nem együttműködő állam lakosa – az adó mértéke 35%.
A nem Szlovák Köztársaság illetőségű partner esetében az osztalékadózás módja attól függ, hogy együttműködő állam adófizetője vagy nem együttműködő állam adófizetője:
- Az együttműködő állam adófizetője:
– az osztalékból származó jövedelmet forrásadó terheli,
– az adó mértéke 7%,
– a kettős adóztatás elkerüléséről szóló szerződést figyelembe kell venni,
– együttműködő államnak számít pl. Csehország, Belgium, Franciaország, Ausztria stb.
- Nem együttműködő állam adófizetője:
– az osztalékból származó jövedelmet forrásadó terheli,
– az adó mértéke 35%,
– nem együttműködő államokhoz tartozik Bahamák, Panama
Nyereségrészesedés és a munkavállalók
Akár az is az egyik módja lehet annak, hogy a vállalat motiválja munkavállalóit, hogy részesíti őket nyereségrészesedésből.
Ebben az esetben az osztalék részét fogja képezni a munkavállaló elszámolási alapjának, ami alapján az egészségügyi biztosítást és a társadalombiztosítást határozzák meg. A nyereségrészesedés után a munkavállalónak kötelessége adóelőleget is fizetnie (ennek adókulcsa 19% vagy 25% az adóalap mértékétől függően).
Ez akkor is érvényes, ha a munkavállaló ugyan nem fizetett az alaptőkébe, viszont osztalékra jogosult (pl.: vezetői beosztásban lévő személyek)
A fentiekben ismertettük az osztalék, osztalék kifizetés és az ehhez kapcsolódó elméleti pontokat. Viszont mi az átláthatóság érdekében, a témát gyakorlati példán is szemléltetjük:
A PARA, s.r.o. 2023-ban 100 000 eurós nyereséget ért el (adózás után). A társaság éves beszámolóját a 2024. április 5-ei közgyűlés elfogadta, a közgyűlés az alábbiak szerint döntött az eredmény felosztásáról:
- a tartalékalapba 500 euró összeget határoztak meg,
- a fennálló veszteség rendezése 50 500 euró értékben,
- a nyereségből való részesedés kifizetése a partnernek – Példa Péter úrnak, 10 000 euró összegben,
- a nyereségrészesedés kifizetése a partnernek – jogi személynek, PLDA, s.r.o. (Szlovák Köztársaság illetőségű) társaság, 20 000 euró összegben,
- az eredménytartalék fennmaradó részének átvezetése a korábbi évek eredménytartalékába 19 000 euró értékben.
Nyereségrész kifizetése Péter úrnak:
közgyűlési jegyzőkönyv szerinti nyereségrész = 10 000 euró
forrásadó 2023-as eredmény után (7%) = 10 000 euró x 0,07 = 700 euró
Péter úrnak fizetendő nyereségrészesedés = 10 000 – 700 = 9 300 euró
A PLDA s.r.o. nyereségrészesedésének kifizetése:
A kereskedelmi társaság vagy szövetkezet nyereségéből kifizetett osztalék nem tartozik társasági adó hatálya alá, amennyiben az nem jelent adókiadást az osztalékfizetőnek. Mivel az PARA, s.r.o. társaság által kifizetett 20 000 eurós osztalék teljes egészében nem adóköteles, így a PLDA, s.r.o.-nak kifizetett osztalék sem lesz adóköteles. A vállalat2024. április 9-én összesen 20 000 euró osztalékot fizetett ki a PLDA, s.r.o.-nak.
Mivel az osztalék kifizetésére 2024. április 9-én került sor, a PARA. s.r.o. köteles 2024. május 15-ig megküldeni az Adózói Bejelentő nyomtatványt és befizetni a levont adót, összesen 700 euróban. A forrásadót a cégek az Államkincstárba, IBAN-számlaszámra fizetik be az adókezelő számlájára.
Cikkünkben az Kft. (s.r.o.) 2023-as évben elért nyereségének egy konkrét felosztási lehetőségére térünk ki. További információkért keresse fel az irodánkat.
