Bevezetés
Az adóköltségek elszámolhatósága az adótervezés és a vállalati könyvvezetés egyik legfontosabb területe. A költségek helyes azonosítása, hogy melyek tekinthetők adózási szempontból elfogadottnak és melyek nem, jelentős hatással lehet a vállalat adókötelezettségének mértékére. A szlovák jogrendben ezeket a szabályokat részletesen szabályozza a jövedelemadóról szóló törvény, különösen a 17., 19. és 21. paragrafusok, amelyek részletes áttekintést adnak arról, hogy mely költségeket lehet adózási szempontból elismerni, és melyeket nem lehet bevonni az adóköltségek közé. Ez a cikk részletes áttekintést nyújt ezen szabályokról és korlátozásokról, hozzájárulva ezzel a téma jobb megértéséhez.
Az adózási szempontból nem elismert költségek a 21. § szerint
A jövedelemadóról szóló törvény 21. §-a szerint az adózási szempontból nem elismert költségek azok a kiadások, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az adóköteles jövedelemhez, ezért nem vonhatók be az adóalapba. Ezek a költségek könyvelhetők, de adóügyileg nem elszámolhatóak.
Az adózási szempontból nem elismert költségek legfontosabb kategóriái közé tartoznak:
1. Anyagi és immateriális javak beszerzési költségei– Az anyagi javak, amelyek értéke meghaladja az 1700 eurót, valamint az immateriális javak, amelyek értéke meghaladja a 2400 eurót, nem képezik közvetlen az adóalap részét, mivel a vagyonbeszerzés befektetési kiadásnak minősül, amely leírás tárgyát képezi. A vagyonbeszerzés költségeit tehát nem azonnal veszik figyelembe, hanem fokozatosan, leírás útján.
2. Alaptőke emelésének költségei– Ezek a tőkekiadások nem állnak közvetlen kapcsolatban a vállalat bevételeivel, ezért kizártak az adóalapból.
3. Reprezentációs költségek– Ide tartoznak különféle vendéglátási, ajándék- és hasonló költségek. Kivételt képeznek a reklámtárgyak, amelyek értéke nem haladja meg a 17 eurót darabonként. Ezeket a költségeket korlátozzák annak érdekében, hogy elkerüljék az adókötelezettség túlzott csökkentését a luxus reprezentációs kiadások révén.
4. Személyes szükségletekre fordított költségek– Az adózó vagy közeli hozzátartozói személyes fogyasztását szolgáló kiadások nem tekinthetők adózási szempontból elismert költségnek. Ezeket a kiadásokat alaposan el kell különíteni azoktól a költségektől, amelyek valóban kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez.
5. A törvényi határokat meghaladó költségek– A törvény meghatároz bizonyos határokat egyes költségek elismerésére (például utazási költségtérítések, étkezési költségek, szállásköltségek stb.). Az ezeknél magasabb költségek nem elismerhetők adózási szempontból.
További fontos szempontok az adózási szempontból nem elismert költségekről
A 21. § szerint az adóköltségekből kizártak egyéb kiadások is, például büntetések, bírságok, az elveszett eszközök maradványértéke (bizonyos kivételekkel), valamint más adózó helyett fizetett adók, és azok az adók, amelyek nem kapcsolódnak az adóköteles jövedelmekhez. Ezeket a kiadásokat olyan költségeknek tekintik, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a vállalkozás bevételeihez, ezért a törvényhozó kizárja azok adózási célú elszámolhatóságát.
Adózási szempontból elismert költségek
Másrészről, a jövedelemadóról szóló törvény 19. §-a meghatározza, hogy mely kiadások vonhatók be az adóköltségek közé, és milyen feltételek mellett. Ezek a költségek közvetlen kapcsolatban állnak az adóköteles jövedelem megszerzésével, biztosításával és fenntartásával. A törvény konkrétan felsorolja az adózási szempontból elismert költségek kategóriáit, bár egyesek speciális korlátozások vagy feltételek alá esnek.
1. Üzemeltetési költségek– Az adózási szempontból elismert költségek közé tartoznak a környezetvédelmi eszközök működtetésére, a munkavállalók munka- és szociális körülményeire, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre, valamint a munkavállalók képzésére fordított kiadások. Ezeket a költségeket igazolni kell, és a törvénynek megfelelően kell kifizetni.
2. Utazási költségtérítések– Az utazási költségekre vonatkozó térítések a meghatározott határokig elismerhetők, figyelembe véve, hogy belföldi vagy külföldi munkautazásról van szó. A törvény lehetővé teszi ezen költségek átalányalapú elszámolását is.
3. Reklámköltségek– A reklámköltségek elismerhetők, amennyiben a vállalkozási tevékenység, termékek, szolgáltatások vagy más vállalati eszközök bemutatását szolgálják. Ezeknek a kiadásoknak az a célja, hogy támogassák a bevételek növekedését, ezért adózási szempontból elismerhetők, de csak a kifizetést követően.
4. Egyéb költségek, amelyek a 17. § szerint csak a kifizetés után ismerhetők el adózási szempontból:
a) A külön jogszabály szerinti kompenzációs kifizetések, amelyeket az adós fizet.
b) Bérleti díjak ingóságok vagy ingatlan tulajdon bérléséért, díjak az ipari tulajdonjogok, szoftverek, tervek, modellek, gyártási és egyéb gazdasági szempontból hasznosítható ismeretek (know-how) használatáért vagy jogaiért, valamint a szerzői jog vagy a szerzői joghoz kapcsolódó jogok használatáért, amelyeket az adott adózási időszakban fizetett természetes személyeknek az időszakhoz tartozó arányos összegig ismernek el.
c) Marketing- és egyéb tanulmányokra, valamint piackutatásra fordított kiadások az adós esetében.
d) Közvetítési díjak, még akkor is, ha a közvetítés megbízási vagy hasonló szerződés alapján történik.
e) Az olyan jövedelmek adójára vonatkozó kiadások, amelyeket a 16. § 1. bekezdése szerint fizetnek, utalnak át vagy írnak jóvá egy együttműködésre nem hajlandó állam adózójának javára, valamint a 43. § 11. bekezdése vagy a 44. § 3. bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése esetén, ha az ilyen kötelezettségek az adózóra vonatkoznak.
f) A tanácsadói és jogi szolgáltatások költségei, amelyek a termékosztályozás 69.1, 69.2, 70.1 és 70.22 kódja alá tartoznak.
g) A követelések érvényesítésével kapcsolatos költségek átalánykompenzációja, szerződéses büntetések, késedelmi díjak és késedelmi kamatok az adós esetében, valamint a jogosult személy számára fizetendő lelépési díj.
h) A sporttámogatási szerződés alapján nyújtott szponzori költségek, amelyeket a szerződés időtartama alatt biztosítanak, a szerződés tényleges felhasználásának mértékében az adott adózási időszakban, feltéve, hogy az adott adózási időszakban a szponzor pozitív adóalapot mutat ki; a sportolónak, kivéve a sport képviselőjét, nyújtott szponzori támogatás nem minősül elismerhető költségnek.
i) A 12. § 3. bekezdés a) pontja szerinti reklámkiadások, amelyeket az adózó számára biztosítottak.
j) A biztosítási adó, amelyet a biztosító fizetett, valamint a biztosítási költségek áthárított biztosítási adója.
k) A túlzott bevételek után fizetett adó az energetikai szektorban.
5. Eszközök amortizációja– Az anyagi és immateriális eszközök amortizációja adózási szempontból elismert, kivéve azokat az eszközöket, amelyek közvetlenül nem a bevételek elérésére szolgálnak. Ingatlan bérbeadása esetén az amortizáció csak a bérbeadásból származó bevételek mértékéig ismerhető el.
6. Üzemanyagköltségek– Az üzemanyagköltségek a bizonyítható vásárlási összeg mértékéig elismerhetők, és a törvény különböző módszereket tesz lehetővé a fogyasztás számítására. Ezek a költségek elengedhetetlenek a járművek működtetéséhez, és elismerésük jelentős hatással van a vállalkozások adókötelezettségére.
Következtetések és ajánlások a vállalkozók számára
A megfelelő számvitel és adótervezés kulcsfontosságú minden vállalkozó számára. Az adóköltségek elszámolására vonatkozó szabályok be nem tartása jelentős adókockázatokat eredményezhet, beleértve a pótlólagos adókötelezettségeket, bírságokat és késedelmi kamatokat. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megismerkedjenek a jövedelemadóról szóló törvény 17., 19. és 21. paragrafusaiban foglalt szabályokkal, és azokat gyakorlatban alkalmazzák.
A vállalkozóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a kiadások kategorizálására, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor az adóhatóság kétségbe vonhatja bizonyos költségek elismerését. Kétség esetén érdemes adótanácsadóval vagy más adóügyi szakértővel konzultálni.
Az adózási szempontból elismert költségek helyes alkalmazása hozzájárul az adókötelezettségek optimalizálásához, valamint a jogszabályi követelmények betartásához. Az adóköltségek elismerésére vonatkozó szabályok szigorú betartása így a hatékony és átlátható vállalkozás működésének alapja Szlovákiában.
Forrás:
595/2003 Z. z. Zákon o dani z príjmov | Aktuálne znenie
